A mérleg egyik serpenyője: a Kréta tanúsága szerint Gyermek második félévi mérlege eddig 8 darab ötös és 2 négyes. Az ötösök között nem csak készségtárgyak vannak, sőt, abból csupán kettő, a többi „rendes”, tanulós tárgy. Amiből készülni kell, leckeírással egybe, persze. Mielőtt bárki irigykedni kezd, gyorsan olvassa tovább.
A másik serpenyő. Anya szombat reggele úgy indul, hogy döbbenten konstatálja, legújabb és legkedvesebb barátja, a Kréta cserben hagyta, a házi feladatok menüsor üres csütörtökre is és péntekre is. Gyermek leckefüzete pedig, micsoda véletlen, éppen szerdáig van kitöltve… Lázas üzenetváltás egyik sorstárssal, majd telefonbeszélgetés egy másikkal (a németet csak ő tudta, egyes számú anyuka gyermeke angolos). Röpke félóra alatt, miközben restelli magát rendesen, Anya kideríti a megírandókat és tanulandókat.
Vasárnap reggel. A leckeírás tizenötödik percében, a harmadik másolandó mondatnál Gyermek kezéből kiesik a ceruza, és elkezdődik a rémálom, azaz a hisztivel kevert felháborodás, amikor fejhangon, taknya-nyála-összefolyva ömlenek ki a száján a hülyeségek. Tudjuk jól, ilyen állapotban nehéz észérvekkel próbálkozni, Anya mégis megteszi. Hiába persze. Gyermek hisztizik, Anya sem nyugodt, sőt…
Végül Anya: „Nekem ezt nem kötelességem minden nap végigélvezni, holnaptól 4-ig bent maradsz a napköziben, és ott megcsinálod, amit megcsinálsz, a többi nem érdekel!”. Gyermek: „De akkor megbukok! Ha nem segítesz, nem tudom megcsinálni! Nem igaz, hogy azt akarod, hogy megbukjak! Már nem is szeretsz!” – bömböli.
Anya vesz egy nagy levegőt, elszámol úgy tízezerig, igyekszik nem elbőgni magát, nem ordítani, gondolatban pattint egy sört, és folytatja a szélmalomharcot. A hátralévő órában még kétszer jön a hisztiroham, becsülettel állja, látszólag.
De aztán vége… kifingik… A déli családi ebédre még csak elfuvarozza Gyermeket és Apát, de képtelen bemenni, kapott családjával úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Hazavezet, majd otthon, miközben tudja, hogy mennyire megsértett mindenkit, aki ma számított rá, pattint egy sört… Majd még egyet…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: